Ugrás a fő tartalomra

Angliáról (nem csak angliai) magyaroknak: történetek, tippek és vélemények, őszintén.



Üdv a bezzegAnglia blogon!

Sok évvel ezelőtt én is elindultam Angliába, tele kíváncsisággal, de sokszor bizonytalansággal. 

Találkoztam jó tippekkel, elkövettem hibákat, nevettem és sírtam, és közben rájöttem, mennyire fontos, hogy legyen egy hely, ahol őszintén, minden szépítés nélkül beszélhetünk az angliai élet mindennapjairól.

Ezért hoztam létre ezt a blogot: hogy megosszam a történeteimet, tippeket adjak, és fórumot kínáljak mindazoknak, akik hasonló utat járnak vagy csak kíváncsiak az élményeinkre. Itt nemcsak az angliai magyaroknak, hanem mindenkinek szól a mondanivaló, aki szeretne betekintést nyerni az életünkbe, a kihívásokba és a szép pillanatokba.

Célom, hogy ez a blog egyfajta bázis legyen, ahol megosztjuk a tapasztalatainkat és támogatjuk egymást. Mindegy, hogy éppen Londonban élsz, vagy csak álmodozol a költözésről, itt otthon érezheted magad.

Tarts velem, olvass, kommentelj, és oszd meg a saját történeted!

Gyere, és csatlakozz a bezzegAnglia közösségéhez!

Címkék:
Hely: London, UK

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

“The red flag”

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...
Megjegyzés küldése
További információk

'56 hatása a brit kommunizmusra

1956. november 4-én, vasárnap, amikor a szovjet erők brutálisan elfojtották a magyar felkelést, a CPGB (Communist Party of Great Britain) végrehajtó bizottsága rendkívül feszült ülésen gyűlt össze. Bár elvileg a Szuezi-válság miatt kellett volna tiltakozniuk, a figyelmüket a magyarországi események kötötték le. A CPGB vezetése hűségesen ragaszkodott a szovjet vonalhoz. A hivatalos pártálláspont szerint a magyar forradalom egy "ellenforradalom" volt, amelyet az imperialista nyugati ügynökök szítottak, és a Szovjetunió beavatkozása a szocializmus megmentését szolgálta. Azonban a brit értelmiségiek és a párttagok tömegei számára a televíziós tudósítások, a híradások és a menekültek beszámolói egyértelműen mutatták a népfelkelés jellegét, azaz egy elnyomó rezsim elleni spontán lázadást. Ez a kontraszt a párt által diktált "valóság" és a nyilvánvaló valóság között mély disszonanciát okozott. A párt lapja, a Daily Worker , elutasította és cenzúrázta a párt saját tudósítój...
Megjegyzés küldése
További információk

Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit?

  Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit? A Vauxhall-nál autóztam pár éve, mikor megláttam a falon a Szerelmey feliratot, egyből tudtam, hogy valami magyarra találtam London szívében. Kis kutatás után egy nagyon izgalmas XIX. századi magyar világpolgár történetére bukkantam. Íme: Kevés magyar név maradt fenn a viktoriánus kori Anglia történetében, de Nicolas Szerelmey mindenképpen közéjük tartozik. Az Osztrák–Magyar Monarchia magyar származású ezredese, mérnök, felfedező, tudós bejárta Amerikát, Skandináviát, Európát, Egyiptomot és a Közel-Keletet, mely után az igazán nagy lehetőségeket Angliában találta meg. London ekkoriban rohamosan fejlődött: vas útállomások, hidak, középületek, sőt a világ első földalattija is ebben az időszakban épült. A magyar szakember nevét elsősorban az általa kifejlesztett zopissa nevű építőanyag tette ismertté, amelyet a kőfelületek védelmére és tartósítására használ...
Megjegyzés küldése
További információk