Ugrás a fő tartalomra

Ingyenesek a legnagyobb londoni múzeumok?

 

Hogy lehetnek ingyenesek a legnagyobb londoni múzeumok? Melyek azok az ingyenesen múzeumok, ahol magyar műtárgyak és emlékek is helyet kaptak?

Azért, hogy mindenkihez eljuttassák a művészetet és a tudományt, a belépés London legnagyobb nemzeti múzeumaiba ingyenes. A döntés 2001-ben született meg, amikor a brit kormány mérlegelte a közszolgálati előnyöket. A cél az volt, hogy a gyűjtemények a lehető legszélesebb közönség számára hozzáférhetők legyenek, ne csak azoknak, akik meg tudják fizetni a belépőt.

Ez a döntés ösztönözte a közös nemzeti tulajdon érzését is: ezek az intézmények és tartalmaik mindenkié. Az eredmény magáért beszél: a látogatószám jelentősen megnőtt.

Természetesen mindez költséggel jár: a free admission policy évente kb. 45 millió fontba kerül az adófizetőknek, ám a kormány szerint ez a befektetés bőségesen megtérül. Minden £1, amit a nemzeti múzeumokra költenek, £3,50 gazdasági hasznot hoz a szélesebb gazdaság számára.

Az intézmények működését az állami támogatás mellett adományokkal is lehet segíteni – a bejáratoknál szinte mindenhol látható adománydoboz.

A gyerekek számára különösen nagy élmény ezeknek a múzeumoknak a felfedezése, hiszen nemcsak nézni, de sokszor kipróbálni is lehet dolgokat. Például amikor a fiaim az iskolában a vulkánokról és földrengésekről tanultak, a Natural History Museum földrengés-szimulátorát is kipróbálhatták – így az elmélet azonnal kézzel fogható élménnyé vált.


Top 5 londoni ingyenes múzeum, ahol természetesen magyar tárgyakat is találunk


London nemcsak a világ egyik kulturális fővárosa, hanem olyan város is, ahol a legnagyobb múzeumok ingyenesen látogathatók. És ami külön öröm számunkra, hogy ezekben a gyűjteményekben magyar műtárgyak és emlékek is helyet kaptak. Íme az 5 legizgalmasabb hely:

  1. A világ egyik legfontosabb kortárs művészeti gyűjteménye, ahol állandó kiállításon látható a magyar Maurer Dóra műve is – Displacements (System Drawing).

  2. Az emberi történelem kincsei az ókori Egyiptomtól a középkori Európáig. Magyar vonatkozású tárgyak is elérhetők – fedezd fel itt.

  3. A design, a divat és a kézművesség temploma. Magyar textíliák és iparművészeti darabok is részei a kollekciónak, Halasi csipkét és Herendi porcelánt is tartalmaz – itt böngészhetők.

  4. Dinoszaurusz-csontvázak, óriás bálnák, vulkánok és földrengések világa. A gyerekek egyik legnagyobb kedvence Londonban.

  5. Science Museum
    A tudomány, a technika és az innováció története interaktív kiállításokkal. Magyar találmányok és tárgyak is felfedezhetők – nézd meg itt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

“The red flag”

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...

'56 hatása a brit kommunizmusra

1956. november 4-én, vasárnap, amikor a szovjet erők brutálisan elfojtották a magyar felkelést, a CPGB (Communist Party of Great Britain) végrehajtó bizottsága rendkívül feszült ülésen gyűlt össze. Bár elvileg a Szuezi-válság miatt kellett volna tiltakozniuk, a figyelmüket a magyarországi események kötötték le. A CPGB vezetése hűségesen ragaszkodott a szovjet vonalhoz. A hivatalos pártálláspont szerint a magyar forradalom egy "ellenforradalom" volt, amelyet az imperialista nyugati ügynökök szítottak, és a Szovjetunió beavatkozása a szocializmus megmentését szolgálta. Azonban a brit értelmiségiek és a párttagok tömegei számára a televíziós tudósítások, a híradások és a menekültek beszámolói egyértelműen mutatták a népfelkelés jellegét, azaz egy elnyomó rezsim elleni spontán lázadást. Ez a kontraszt a párt által diktált "valóság" és a nyilvánvaló valóság között mély disszonanciát okozott. A párt lapja, a Daily Worker , elutasította és cenzúrázta a párt saját tudósítój...

Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit?

  Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit? A Vauxhall-nál autóztam pár éve, mikor megláttam a falon a Szerelmey feliratot, egyből tudtam, hogy valami magyarra találtam London szívében. Kis kutatás után egy nagyon izgalmas XIX. századi magyar világpolgár történetére bukkantam. Íme: Kevés magyar név maradt fenn a viktoriánus kori Anglia történetében, de Nicolas Szerelmey mindenképpen közéjük tartozik. Az Osztrák–Magyar Monarchia magyar származású ezredese, mérnök, felfedező, tudós bejárta Amerikát, Skandináviát, Európát, Egyiptomot és a Közel-Keletet, mely után az igazán nagy lehetőségeket Angliában találta meg. London ekkoriban rohamosan fejlődött: vas útállomások, hidak, középületek, sőt a világ első földalattija is ebben az időszakban épült. A magyar szakember nevét elsősorban az általa kifejlesztett zopissa nevű építőanyag tette ismertté, amelyet a kőfelületek védelmére és tartósítására használ...