Ugrás a fő tartalomra

Charity shopok Angliában – a hogyan lett a spórolásból trend




Charity shopok Angliában – a hogyan lett a spórolásból trend

Mi az a charity shop?

Ha valaki Angliában él, előbb-utóbb biztosan betéved egy charity shopba. Ezek a boltok használt ruhákat, könyveket, játékokat, bútorokat kínálnak, és a bevételt jótékony célra fordítják. A charity shopok a High Street-ek természetes részei, és mára nemcsak spórolást, hanem tudatos, környezetbarát választást is jelentenek.

A charity shopok története

A charity shopok gyökerei egészen a második világháborúig nyúlnak vissza. Akkoriban rengeteg család élt nélkülözésben, és a jótékonysági szervezetek adományboltokat nyitottak a pénzgyűjtés és a szegényebb rétegek támogatása érdekében.

Az 1940–50-es években a nagy szervezetek, például a British Red Cross vagy az Oxfam, nyitották meg első boltjaikat. Az első modern charity shopot 1947-ben az Oxfam nyitotta Oxfordban, és hatalmas siker lett: olcsóbban vásárolhattak az emberek, miközben jótékony ügyet támogattak.

Hogyan működik egy charity shop?

  • Adományok: Az emberek ruhákat, könyveket és tárgyakat hoznak be.

  • Értékesítés: A bolt eladja a tárgyakat, a bevétel a jótékonysági szervezethez kerül.

  • Önkéntesség: A legtöbb személyzet önkéntes, így a bevétel nagy része valóban jótékony célra megy.

  • Árak: Ruhák már £2–3-tól, könyvek £1-tól beszerezhetők, a trend és a minőség miatt azonban egyes termékek ára nőtt.

Az állam adókedvezményekkel támogatja a működésüket, így még hatékonyabban segíthetik a jótékony ügyeket.

A „szükségből trend” fordulata

A ’70–’80-as években a charity shopok főként a kisebb költségvetésű családoknak jelentettek megoldást. Vásárolni itt nem volt menő, inkább szükségszerű. A fordulat a 2000-es évek elején jött, amikor a fast fashion kritikákat kapott, és a környezettudatosság felkapott téma lett.

A second-hand vásárlás trenddé vált, főleg a fiatalok körében, akik vintage, egyedi ruhadarabokat keresnek. Ma a charity shop már nemcsak spórolást, hanem tudatos döntést jelent: stílusos, környezetbarát és társadalmilag hasznos egyszerre. 

Régebben főként alacsony jövedelmű családok, nyugdíjasok és kisgyermekes családok jártak ide. Az elmúlt évtizedben azonban a social media hatására a fiatalok körében is népszerűvé vált: TikTokon és Instagramon rengeteg „haul” videó mutatja, milyen menő és egyedi darabokat lehet találni.

A charity shop ma már közösségi élményt is nyújt, és a vásárlók büszkék lehetnek, hogy fenntartható forrásból származó ruhát hordanak. A vásárlói kör így vegyes: anyagi okból és tudatos választásból egyaránt járnak ide emberek.

Circular economy: környezeti hatás

Az Egyesült Királyságban évente több mint 300 ezer tonna ruhát dobnak ki, ennek jelentős része műszálas, amely nem bomlik le. A charity shopok évente több millió darab ruhát tartanak a körforgásban, csökkentve ezzel a textilhulladékot.

Ez a circular economy lényege: ami valakinek már nem kell, az másnak értékes lehet. A könyvek, játékok és bútorok újrahasznosítása szintén jelentős környezetvédelmi előnyt nyújt.


A charity shop Anglia egyik különleges intézménye, amit  Egy bolt, ami egyszerre jelent spórolást, környezettudatos döntést és társadalmi felelősségvállalást. Története a nélkülözésből indult, ma pedig trenddé és tudatos választássá vált, kulcsszerepet játszva a fenntarthatóságban.

Legközelebb, ha betérsz egy charity shopba, gondolj arra, hogy minden £1-od többet jelent: egy jótékony ügyet támogatsz, kevesebb lesz a szemét, és egy egyedi tárgy kerül hozzád.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

“The red flag”

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...

'56 hatása a brit kommunizmusra

1956. november 4-én, vasárnap, amikor a szovjet erők brutálisan elfojtották a magyar felkelést, a CPGB (Communist Party of Great Britain) végrehajtó bizottsága rendkívül feszült ülésen gyűlt össze. Bár elvileg a Szuezi-válság miatt kellett volna tiltakozniuk, a figyelmüket a magyarországi események kötötték le. A CPGB vezetése hűségesen ragaszkodott a szovjet vonalhoz. A hivatalos pártálláspont szerint a magyar forradalom egy "ellenforradalom" volt, amelyet az imperialista nyugati ügynökök szítottak, és a Szovjetunió beavatkozása a szocializmus megmentését szolgálta. Azonban a brit értelmiségiek és a párttagok tömegei számára a televíziós tudósítások, a híradások és a menekültek beszámolói egyértelműen mutatták a népfelkelés jellegét, azaz egy elnyomó rezsim elleni spontán lázadást. Ez a kontraszt a párt által diktált "valóság" és a nyilvánvaló valóság között mély disszonanciát okozott. A párt lapja, a Daily Worker , elutasította és cenzúrázta a párt saját tudósítój...

Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit?

  Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit? A Vauxhall-nál autóztam pár éve, mikor megláttam a falon a Szerelmey feliratot, egyből tudtam, hogy valami magyarra találtam London szívében. Kis kutatás után egy nagyon izgalmas XIX. századi magyar világpolgár történetére bukkantam. Íme: Kevés magyar név maradt fenn a viktoriánus kori Anglia történetében, de Nicolas Szerelmey mindenképpen közéjük tartozik. Az Osztrák–Magyar Monarchia magyar származású ezredese, mérnök, felfedező, tudós bejárta Amerikát, Skandináviát, Európát, Egyiptomot és a Közel-Keletet, mely után az igazán nagy lehetőségeket Angliában találta meg. London ekkoriban rohamosan fejlődött: vas útállomások, hidak, középületek, sőt a világ első földalattija is ebben az időszakban épült. A magyar szakember nevét elsősorban az általa kifejlesztett zopissa nevű építőanyag tette ismertté, amelyet a kőfelületek védelmére és tartósítására használ...