Ugrás a fő tartalomra

Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit?

 



Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit?

A Vauxhall-nál autóztam pár éve, mikor megláttam a falon a Szerelmey feliratot, egyből tudtam, hogy valami magyarra találtam London szívében. Kis kutatás után egy nagyon izgalmas XIX. századi magyar világpolgár történetére bukkantam. Íme:

Kevés magyar név maradt fenn a viktoriánus kori Anglia történetében, de Nicolas Szerelmey mindenképpen közéjük tartozik.

Az Osztrák–Magyar Monarchia magyar származású ezredese, mérnök, felfedező, tudós bejárta Amerikát, Skandináviát, Európát, Egyiptomot és a Közel-Keletet, mely után az igazán nagy lehetőségeket Angliában találta meg. London ekkoriban rohamosan fejlődött: vas
útállomások, hidak, középületek, sőt a világ első földalattija is ebben az időszakban épült.
A magyar szakember nevét elsősorban az általa kifejlesztett zopissa nevű építőanyag tette ismertté, amelyet a kőfelületek védelmére és tartósítására használtak. Ez az anyag olyan rangos épületeken kapott szerepet, mint a St Paul’s Cathedral vagy a Bank of England. Szerelmey cége részt vett olyan ikonikus építkezéseken és felújításokon, amelyek ma is meghatározzák London képét. A Houses of Parliament restaurálásánál is az ő technológiáit alkalmazták, és a londoni metró díszített, mázas csempéi is kapcsolatba hozhatók a munkásságával.
1862-ben a londoni Világkiállításon (World Expo) is bemutatta újításait, amelyek komoly szakmai elismerést hoztak számára.

A Szerelmey Ltd., az általa alapított cég, több mint 160 éve működik, és a mai napig a város egyik vezető kőrestaurálással és homlokzatfelújítással foglalkozó vállalkozása.


Számomra az is megható, hogy egy évvel visszavonulása után Magyarországon hunyt el, ahol azóta is nyugszik egy gyönyörű kőkriptában.


Részletes életrajzának fordítása a https://szerelmey.com/history oldalról:

1803 – Nicholas Charles Szerelmey születése
Nicholas Charles Szerelmey magyar származású ezredes volt az Osztrák–Magyar Hadseregben. 1803-ban született, és sokoldalú személyiség volt: feltaláló, karikaturista, nyomdász, mérnök, felfedező és tudós, aki széles körben utazott és több nyelven beszélt. Szenvedélye volt a régészet, különösen az ókori épületek iránt érdeklődött. Részt vett egy bizottság munkájában, amelynek feladata az volt, hogy megvizsgálja a kőerődítmények pusztulásának okait. Ez a kutatás a Közel-Keletre és Egyiptomba vezette, ahol mély benyomást tettek rá az ottani műemlékvédelmi technikák.
Nicholas Charles Szerelmey magyar származású ezredes volt az Osztrák–Magyar Hadseregben. 1803-ban született, és sokoldalú személyiség volt: feltaláló, karikaturista, nyomdász, mérnök, felfedező és tudós, aki széles körben utazott és több nyelven beszélt. Szenvedélye volt a régészet, különösen az ókori épületek iránt érdeklődött. Részt vett egy bizottság munkájában, amelynek feladata az volt, hogy megvizsgálja a kőerődítmények pusztulásának okait. Ez a kutatás a Közel-Keletre és Egyiptomba vezette, ahol mély benyomást tettek rá az ottani műemlékvédelmi technikák.
Nicholas Charles Szerelmey magyar származású ezredes volt az Osztrák–Magyar Hadseregben. 1803-ban született, és sokoldalú személyiség volt: feltaláló, karikaturista, nyomdász, mérnök, felfedező és tudós, aki széles körben utazott és több nyelven beszélt. Szenvedélye volt a régészet, különösen az ókori épületek iránt érdeklődött. Részt vett egy bizottság munkájában, amelynek feladata az volt, hogy megvizsgálja a kőerődítmények pusztulásának okait. Ez a kutatás a Közel-Keletre és Egyiptomba vezette, ahol mély benyomást tettek rá az ottani műemlékvédelmi technikák.
1850 – Első vállalkozás alapítása
Utazásai során, melyek Amerikába, Skandináviába és végül Európába vezették, Szerelmey 1850-ben Londonba érkezett, és megalapította vállalatát, amely új, gyanta alapú találmányait gyártotta. Oxford Street-en bérelt üzletet, ahol a Batterseában készült termékeit mutatta be, és tökéletesítette a restaurációs és megőrzési eljárásait.
1855 – Szerelmey technikája
1855-ben, egy verseny után, Charles Barry építész és Michael Faraday tudós is javasolta Szerelmey úttörő restaurációs módszereinek alkalmazását az újonnan épített, de már pusztuló Parlament épületén. Két évnyi kísérletezés után Barry és Faraday egyaránt sikeresnek ítélte Szerelmey technikáját. Ez tekinthető a modern restaurációs és karbantartási ipar születésének.
1862 – Világkiállítás
Szerelmey „Zopissa” termékcsaládja festékeket, tömítő anyagokat és ragasztócementeket tartalmazott, amelyeket többek között a Szent Pál-székesegyház és az Angol Bank belső munkálataihoz használtak. 1862-ben Szerelmey technikai találmányait bemutatta a londoni Világkiállításon. A következő évben nyitotta meg kapuit a London Underground, ikonikus viktoriánus faienc és téglaburkolatával. A vállalat ekkor vált élenjáróvá a faienc és terrakotta burkolatok innovációjában.
1874 – City Temple építése
A „Szerelmey Stone Liquid” nevű anyagot nem sokkal később vezették be. 1874-ben felépült a City Temple Holbornban, amelyet Szerelmey tisztított és restaurált. Ebben az időszakban a cég számos iparági és értékesítési kézikönyvet is kiadott, például a Cause and Cure of Damp and Decay című művet 1894-ben.
Nicholas Szerelmey 1874-ben vonult vissza, és 1875-ben hunyt el Magyarországon, ahol mauzóleuma ma is áll. Ugyanabban az évben alakult meg az N C Szerelmey & Co, amely tovább fejlesztette a vállalat termékeit és innovációit.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

“The red flag”

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...

'56 hatása a brit kommunizmusra

1956. november 4-én, vasárnap, amikor a szovjet erők brutálisan elfojtották a magyar felkelést, a CPGB (Communist Party of Great Britain) végrehajtó bizottsága rendkívül feszült ülésen gyűlt össze. Bár elvileg a Szuezi-válság miatt kellett volna tiltakozniuk, a figyelmüket a magyarországi események kötötték le. A CPGB vezetése hűségesen ragaszkodott a szovjet vonalhoz. A hivatalos pártálláspont szerint a magyar forradalom egy "ellenforradalom" volt, amelyet az imperialista nyugati ügynökök szítottak, és a Szovjetunió beavatkozása a szocializmus megmentését szolgálta. Azonban a brit értelmiségiek és a párttagok tömegei számára a televíziós tudósítások, a híradások és a menekültek beszámolói egyértelműen mutatták a népfelkelés jellegét, azaz egy elnyomó rezsim elleni spontán lázadást. Ez a kontraszt a párt által diktált "valóság" és a nyilvánvaló valóság között mély disszonanciát okozott. A párt lapja, a Daily Worker , elutasította és cenzúrázta a párt saját tudósítój...