The British Values

 A Brit Értékek: Az alap, amire a modern, sokszínű társadalom épül

Az Egyesült Királyságban négy alapvető brit érték (British Values) képezi azt a szilárd alapot, amelyet minden általános és középiskolás diáknak el kell sajátítania. Ezek nem pusztán elméleti fogalmak, hanem a modern brit élet felelősségteljes polgáraivá válás kulcsai.

A négy pillér:

1. Demokrácia (Democracy)
Ez az érték a polgárok azon jogát és felelősségét hangsúlyozza, hogy beleszóljanak az ország irányításába. Ez magában foglalja a szabad és tisztességes választásokon való részvételt, a véleménynyilvánítás szabadságát és azt, hogy készek vagyunk meghallgatni a sajátunktól eltérő nézőpontokat is. A demokrácia biztosítja a kormány elszámoltathatóságát a nép felé.

2. Törvények uralma (Rule of Law)
A törvények uralma azt jelenti, hogy mindenki a törvények hatálya alá tartozik – a kormányzati tisztviselőktől a hétköznapi állampolgárokig. Ez az elv biztosítja, hogy a törvények igazságosak legyenek, mindenkit megvédjenek, és világosan meghatározzák, milyen következményekkel jár a szabályok megszegése. A jogállamiság ad keretet az egyéni szabadságnak és a biztonságos együttélésnek.

3. Egyéni szabadság (Individual Liberty)
Az Egyesült Királyság nagyra becsüli az egyéni szabadságot, ami biztosítja a jogot, hogy az emberek szabadon élhessenek, döntéseket hozhassanak és kifejezhessék önmagukat a törvény keretein belül. Ide tartozik a szólás, a hit és a véleménynyilvánítás szabadsága. Fontos, hogy ezeket a szabadságjogokat úgy gyakoroljuk, hogy ne sértsük mások jogait.

4. Kölcsönös tisztelet és tolerancia (Mutual Respect and Tolerance)
Ez az érték a modern brit társadalom sokszínűségének elfogadásáról szól. A kölcsönös tisztelet és tolerancia elengedhetetlen a békés együttéléshez egy olyan országban, ahol sokféle kultúra, vallás és háttér él együtt. Ez a nem hívők és a különböző vallásúak iránti elfogadást és megbecsülést jelenti, és határozottan elutasítja a megkülönböztetést és az előítéleteket.

Mi a célja a brit értékek tanításának?

Ezek nem csupán elméleti fogalmak; céljuk, hogy a gyakorlatban is formálják a társadalmat. Különösen az oktatásban helyeznek nagy hangsúlyt a tanításukra, hogy a fiatalokat felkészítsék a modern brit élet felelősségteljes és aktív polgáraivá válásra.

Ezek az elvek teszik lehetővé, hogy a különböző nézetek és életstílusok békésen és építő módon férjenek meg egymás mellett. A társadalmi kohézió megteremtésének eszközei, amelyek segítenek fenntartani az egységet a sokszínűségben.

A kormányzat elvárja az összes állami fenntartású iskolától (beleértve az általános iskolákat is), hogy aktívan hirdessék ezeket az alapvető értékeket. A cél az, hogy a fiatalok felelősségteljes, tisztelettudó és aktív állampolgárokká váljanak, akik képesek eligazodni a modern, sokszínű brit társadalomban.

A Brit Értékek népszerűsítése az úgynevezett Prevent stratégia részeként az extrémizmus megelőzését is szolgálják. Azzal, hogy a gyerekek megértik a demokrácia, a szabadság és a tolerancia jelentőségét, az iskolák segítenek megvédeni őket az extrém nézetektől és az indoktrinációtól. Ez a korai beavatkozás kulcsfontosságú.

Miért volt szükség a megfogalmazására?

A brit identitás nagyon érdekes, komplex ívű utat járt be – a birodalmi múltól a modern, multikulturális jelenig. Szükségessé vált egy, a radikalizáció megelőzésén túlmutató, a sokszínűséget áthidaló és egy minimális közös alapot megfogalmazó „civic” vagy polgári értékrendszer lefektetése.

A Brit Birodalom a 19. században imperialista, fehér, keresztény, angolszász felsőbbrendű, világot leuraló gyarmatosító hatalom volt. Hiába rakták le a jogállamiság alapjait a Magna Chartával, a törvény és a szabályok nem egyenlően vonatkoztak mindenkire.

A birodalom felbomlása után, ahogy a gyarmatokból Commonwealth lett, átalakult az identitás is. A II. világháború után hullámokban érkeztek ide, elsősorban a munkaerőhiány enyhítésére, azok az egykori gyarmati országbeli emberek, akiknek az integrációja megalapozta a mai multikulturalizmust.

Ezt a folyamatot erősítette meg Tony Blair politikája, aki a gazdasági növekedést az importált munkaerőben látta. Ennek megfelelően 2004-ben, az EU-hoz csatlakozó, korábban szovjet uralom alatt álló országokból is engedélyezték a munkaerő szabad áramlását (az EU egyik alapjoga).

A statisztika elárulja: Tony Blair kormányzása alatt a bevándorló hátterűek (etnikai kisebbségek) aránya 13%-ról 20%-ra nőtt az országban. A 2011-es népszámlálás idejére a külföldön születettek száma elérte a 11 millió főt. Jelenleg 175 000 magyar rendelkezik EUSS státusszal, a kettős állampolgárokról nincs adat.

A 2005-ös londoni robbanások, a későbbi terrortámadások, valamint a 2014-es „Trójai Faló” oktatási botrány vezettek ahhoz, hogy 2014–2015-től kötelezően tanítsák ezeket az értékeket az iskolákban. Szükségessé vált a közös brit identitás újraértelmezése – egy olyan értékrenddel, amelyre a sokszínű modern társadalom épülhet.

Tanulságok a magyaroknak

1. A felelős polgár nevelése Magyarországon:
Hiába a kisebb diverzitás, a magyar társadalomban is szükség van a közös pontok megtalálására és lefektetésére, a felelős állampolgárok nevelésére, valamint a jogállamiság, a demokrácia és a szólásszabadság megvalósulására. A társadalmi kohéziót nemcsak etnikai, hanem politikai és ideológiai törésvonalak mentén is meg kell erősíteni.

2. A megosztottság kezelése itt, az Egyesült Királyságban:
Úgy látom, hogy az Egyesült Királyság választás elé került. A Brexit után most újabb, a társadalom megosztását célzó mozgalmak térnyerését éljük. A brit értékek célja éppen ezen megosztó erők ellensúlyozása. Érdekes tapasztalás, hogy még egy erős demokratikus hagyományokkal rendelkező országban is folyamatosan dolgozni kell a közös értékek megtartásáért, a radikalizáció és a teljes széthúzás ellen.