bezzegAnglia

1956. november 4-én, vasárnap, amikor a szovjet erők brutálisan elfojtották a magyar felkelést, a CPGB (Communist Party of Great Britain) végrehajtó bizottsága rendkívül feszült ülésen gyűlt össze. Bár elvileg a Szuezi-válság miatt kellett volna tiltakozniuk, a figyelmüket a magyarországi események kötötték le. A CPGB vezetése hűségesen ragaszkodott a szovjet vonalhoz. A hivatalos pártálláspont szerint a magyar forradalom egy "ellenforradalom" volt, amelyet az imperialista nyugati ügynökök szítottak, és a Szovjetunió beavatkozása a szocializmus megmentését szolgálta. Azonban a brit értelmiségiek és a párttagok tömegei számára a televíziós tudósítások, a híradások és a menekültek beszámolói egyértelműen mutatták a népfelkelés jellegét, azaz egy elnyomó rezsim elleni spontán lázadást. Ez a kontraszt a párt által diktált "valóság" és a nyilvánvaló valóság között mély disszonanciát okozott. A párt lapja, a Daily Worker , elutasította és cenzúrázta a párt saját tudósítój...

Sokszor láttam a DLR -ről egy ormótlan épületet Poplaron, ami a magyar panelházakra emlékeztetett, de valamiért mégis más volt. Olyan helyen találtam valami magyart, ahol nem is számítottam rá. Tudtad, hogy a 007 James Bond főgonosza egy magyarról kapta a nevét?  Goldfinger Ernő (1902–1987) magyar származású építész, a brutalista építészet egyik kulcsfigurája volt Nagy-Britanniában. Életútja a 20. századi európai művészeti áramlatok és társadalmi változások tükörképe. Budapesten született, tehetős zsidó család gyermekeként. 1920-ban, 18 évesen Párizsba költözött, ahol az École des Beaux-Arts képzőművészeti egyetemen tanult építészetet. A hivatalos oktatás helyett sokkal jobban inspirálta a párizsi avantgárd művészeti közeg. Itt ismerkedett meg a modern építészet nagyjaival, mint Le Corbusier és Auguste Perret , aki a vasbeton-építészet úttörője volt, és nagy hatást gyakorolt Goldfingerre. Goldfinger hamar a modernista mozgalom lelkes híve lett, és már ekkor kialakult erős bal...

  A Brit Értékek: Az alap, amire a modern, sokszínű társadalom  é pül Az Egyesült Királyságban négy alapvető brit érték (British Values) képezi azt a szilárd alapot, amelyet minden általános és középiskolás diáknak el kell sajátítania. Ezek nem pusztán elméleti fogalmak, hanem a modern brit élet felelősségteljes polgáraivá válás kulcsai. A négy pillér: 1. Demokrácia (Democracy) Ez az érték a polgárok azon jogát és felelősségét hangsúlyozza, hogy beleszóljanak az ország irányításába. Ez magában foglalja a szabad és tisztességes választásokon való részvételt, a véleménynyilvánítás szabadságát és azt, hogy készek vagyunk meghallgatni a sajátunktól eltérő nézőpontokat is. A demokrácia biztosítja a kormány elszámoltathatóságát a nép felé. 2. Törvények uralma (Rule of Law) A törvények uralma azt jelenti, hogy mindenki a törvények hatálya alá tartozik – a kormányzati tisztviselőktől a hétköznapi állampolgárokig. Ez az elv biztosítja, hogy a törvények igazságosak legyenek, minde...

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...

Charity shopok Angliában – a hogyan lett a spórolásból trend Mi az a charity shop? Ha valaki Angliában él, előbb-utóbb biztosan betéved egy charity shopba. Ezek a boltok használt ruhákat, könyveket, játékokat, bútorokat kínálnak, és a bevételt jótékony célra fordítják. A charity shopok a High Street-ek természetes részei, és mára nemcsak spórolást, hanem tudatos, környezetbarát választást is jelentenek. A charity shopok története A charity shopok gyökerei egészen a második világháborúig nyúlnak vissza. Akkoriban rengeteg család élt nélkülözésben, és a jótékonysági szervezetek adományboltokat nyitottak a pénzgyűjtés és a szegényebb rétegek támogatása érdekében. Az 1940–50-es években a nagy szervezetek, például a British Red Cross vagy az Oxfam, nyitották meg első boltjaikat. Az első modern charity shopot 1947-ben az Oxfam nyitotta Oxfordban, és hatalmas siker lett: olcsóbban vásárolhattak az emberek, miközben jótékony ügyet támogattak. Hogyan működik egy charity shop? Adományok...

  Hogy lehetnek ingyenesek a legnagyobb londoni múzeumok? Melyek azok az ingyenesen m ú zeumok, ahol   magyar műtárgyak és emlékek is helyet kaptak ? Azért, hogy mindenkihez eljuttassák a művészetet és a tudományt, a belépés London legnagyobb nemzeti múzeumaiba ingyenes. A döntés 2001-ben született meg, amikor a brit kormány mérlegelte a közszolgálati előnyöket. A cél az volt, hogy a gyűjtemények a lehető legszélesebb közönség számára hozzáférhetők legyenek, ne csak azoknak, akik meg tudják fizetni a belépőt. Ez a döntés ösztönözte a közös nemzeti tulajdon érzését is: ezek az intézmények és tartalmaik mindenkié. Az eredmény magáért beszél: a látogatószám jelentősen megnőtt. Természetesen mindez költséggel jár: a free admission policy évente kb. 45 millió fontba kerül az adófizetőknek , ám a kormány szerint ez a befektetés bőségesen megtérül. Minden £1 , amit a nemzeti múzeumokra költenek, £3,50 gazdasági hasznot hoz a szélesebb gazdaság számára. Az intézmények működését az á...