bezzegAnglia

Sétáltam reggel a kisfiammal az iskolába, egy hídon át, amelyre valaki az éj leple alatt négy St George-zászlót feszített ki. Ez már hetek óta megy. Jó lenne, ha valóban az angolok büszkeségéről szólna, de a kontextus sajnos más. Farage legutóbbi agymenése után történt mindez: arról beszélt, hogy visszavonná a jelenleg legálisan itt élők végleges letelepedési státuszát, és újratárgyalná a Brexit-megállapodás több pontját. Magyar szemmel nézve ez a jelenség fájdalmasan ismerős. 2002-ben, gimnazistaként, a fideszes igazgató bemondta az iskolarádióba, hogy minden diáknak kötelező kokárdát viselni. A nemzeti jelkép így vált politikai lojalitás-jelzővé. Azóta 2025-ig nem hordtam újra, mert nem a nemzeti büszkeség, hanem a kisajátítás emléke társult hozzá. Orbán Viktor 2002 után következetesen építette fel a stratégiát, amely a nemzeti jelképek kisajátításán alapult. A kokárda, a zászló, a nemzeti ünnepek mind fokozatosan elvesztették közös, összetartó jelentésüket, és a pártpropaganda esz...

Charity shopok Angliában – a hogyan lett a spórolásból trend Mi az a charity shop? Ha valaki Angliában él, előbb-utóbb biztosan betéved egy charity shopba. Ezek a boltok használt ruhákat, könyveket, játékokat, bútorokat kínálnak, és a bevételt jótékony célra fordítják. A charity shopok a High Street-ek természetes részei, és mára nemcsak spórolást, hanem tudatos, környezetbarát választást is jelentenek. A charity shopok története A charity shopok gyökerei egészen a második világháborúig nyúlnak vissza. Akkoriban rengeteg család élt nélkülözésben, és a jótékonysági szervezetek adományboltokat nyitottak a pénzgyűjtés és a szegényebb rétegek támogatása érdekében. Az 1940–50-es években a nagy szervezetek, például a British Red Cross vagy az Oxfam, nyitották meg első boltjaikat. Az első modern charity shopot 1947-ben az Oxfam nyitotta Oxfordban, és hatalmas siker lett: olcsóbban vásárolhattak az emberek, miközben jótékony ügyet támogattak. Hogyan működik egy charity shop? Adományok...

  Hogy lehetnek ingyenesek a legnagyobb londoni múzeumok? Melyek azok az ingyenesen m ú zeumok, ahol   magyar műtárgyak és emlékek is helyet kaptak ? Azért, hogy mindenkihez eljuttassák a művészetet és a tudományt, a belépés London legnagyobb nemzeti múzeumaiba ingyenes. A döntés 2001-ben született meg, amikor a brit kormány mérlegelte a közszolgálati előnyöket. A cél az volt, hogy a gyűjtemények a lehető legszélesebb közönség számára hozzáférhetők legyenek, ne csak azoknak, akik meg tudják fizetni a belépőt. Ez a döntés ösztönözte a közös nemzeti tulajdon érzését is: ezek az intézmények és tartalmaik mindenkié. Az eredmény magáért beszél: a látogatószám jelentősen megnőtt. Természetesen mindez költséggel jár: a free admission policy évente kb. 45 millió fontba kerül az adófizetőknek , ám a kormány szerint ez a befektetés bőségesen megtérül. Minden £1 , amit a nemzeti múzeumokra költenek, £3,50 gazdasági hasznot hoz a szélesebb gazdaság számára. Az intézmények működését az á...

  Tudtad, hogy magyar anyag tartja össze a Houses of Parliament, a Bank of England és a St Paul`s Cathedral épületeit? A Vauxhall-nál autóztam pár éve, mikor megláttam a falon a Szerelmey feliratot, egyből tudtam, hogy valami magyarra találtam London szívében. Kis kutatás után egy nagyon izgalmas XIX. századi magyar világpolgár történetére bukkantam. Íme: Kevés magyar név maradt fenn a viktoriánus kori Anglia történetében, de Nicolas Szerelmey mindenképpen közéjük tartozik. Az Osztrák–Magyar Monarchia magyar származású ezredese, mérnök, felfedező, tudós bejárta Amerikát, Skandináviát, Európát, Egyiptomot és a Közel-Keletet, mely után az igazán nagy lehetőségeket Angliában találta meg. London ekkoriban rohamosan fejlődött: vas útállomások, hidak, középületek, sőt a világ első földalattija is ebben az időszakban épült. A magyar szakember nevét elsősorban az általa kifejlesztett zopissa nevű építőanyag tette ismertté, amelyet a kőfelületek védelmére és tartósítására használ...

  Unoka Londonból hívja Nagyit a baranyai kis faluban "Halló, szia Mami!" "Halló, ki az?" – recseg-ropog a spirálos telefonkábel.  "Én vagyok az az unokád."  "Jajj... Hogy vagy Aranycsillagom" – Nagyi nagyothallása hirtelen élesedni kezd, megörül, aztán sírósra váltva elhadarja – "de jó, hogy végre tudok rólatok. Jajj, képzeld kisunokám, két hétre befekszem a kórházba, mert kapok harminchárom sugarat, mert hát bár megműtöttek, valami még mindig nincs rendben. És az én aranykiscsillagom hogy van? Jó nagyot nőtt biztos, de jó lenne, ha láthatnám, mikor jöttök haza? Hogy tetszik neki az iskola? Megszoktátok már ott kint? Ha húsvétra hazajöttök, ugye meglátogattok engem is. Hétvégén meg húsvétkor nincs kezelés, akkor haza lehet menni, én biztos hazajövök, merthát mit csinálnék ott, csakhát kell fogadni valakit, aki elhoz a városból, mert hát busszal nem fogok tudni hazajönni. Itt a kert, hát minek maradnék ott. Van, aki betegszállítóval jár be...

  Az iskolakezdés apropóján 3 dolog, amit hazavinnék Angliából: 1./ Ingyenes alapfelszerelés: Az általános iskolákban a tankönyveket, füzeteket, írószereket és a kreatív feladatokhoz szükséges alapanyagokat is az iskola biztosítja a gyerekeknek, teljesen ingyen. 2./ Modern pedagógiai szemlélet: A tanításban nagy hangsúlyt kap a kreativitás, a csoportos feladatmegoldás és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló tanulás, amely fejleszti a diákok együttműködési készségét és problémamegoldó gondolkodását. 3./ Számos városban és kerületben minden gyermek számára ingyenes az iskolai étkezés, nem csak azoknak akik rászorulnak, így senkinek sem kell hátrányt vagy megbélyegzést éreznie. Az egyenruha is segít, hogy ne az anyagi háttér különbségei határozzák meg a közösségi megítélést. Te mit vinn é l haza?

Miért nem panaszkodik az angol, és miért nem bírja ki a magyar?  Az angol kultúrához szorosan kapcsolódik a „stiff upper lip” kifejezés, ami a higgadtság, az érzelmek feletti uralom és a nyugodt, visszafogott viselkedés szimbóluma. Az angolok számára a panaszáradat és a túl sok érzelem inkább gyengeségnek számít. Eredetileg a 19. században vált népszerűvé, amikor a Brit Birodalom polgárai számára a fegyelmezettség és önuralom az erő jele volt. Egy angol úriember vagy hölgy nem panaszkodik, nem mutatja ki a félelmét vagy fájdalmát, inkább összeszorítja a fogát, és továbbmegy. Bár a modern világban egyre inkább érték a nyitottság és az érzelmek felvállalása, a „stiff upper lip” máig része az angol nemzeti identitásnak. Olyan történelmi pillanatokban, mint a háborús idők bombázásai, a szigetország lakói ezzel a hozzáállással mutatták meg kitartásukat: nem számít, mi történik, keep calm and carry on . Néha hidegnek vagy túl távolságtartónak tűnhet - ahogy Meghan Markle is érezte -, ...

Üdv a bezzegAnglia blogon! Sok évvel ezelőtt én is elindultam Angliába , tele kíváncsisággal, de sokszor bizonytalansággal.  Találkoztam jó tippekkel, elkövettem hibákat, nevettem és sírtam, és közben rájöttem, mennyire fontos, hogy legyen egy hely, ahol őszintén, minden szépítés nélkül beszélhetünk az angliai élet mindennapjairól. Ezért hoztam létre ezt a blogot: hogy megosszam a történeteimet, tippeket adjak, és fórumot kínáljak mindazoknak, akik hasonló utat járnak vagy csak kíváncsiak az élményeinkre. Itt nemcsak az angliai magyaroknak , hanem mindenkinek szól a mondanivaló, aki szeretne betekintést nyerni az életünkbe, a kihívásokba és a szép pillanatokba. Célom, hogy ez a blog egyfajta bázis legyen, ahol megosztjuk a tapasztalatainkat és támogatjuk egymást. Mindegy, hogy éppen Londonban élsz, vagy csak álmodozol a költözésről, itt otthon érezheted magad. Tarts velem, olvass, kommentelj, és oszd meg a saját történeted! Gyere, és csatlakozz a bezzegAnglia közösségéhez!